„Aki szokny�s, vel�nk tart!” - ezzel a jelmondattal invit�ltuk az �rdekl�d�ket a legkisebb magyar faluba, Megyerre. A Megyerfeszt-programsorozatban ez�ttal a szokny�s f�rfiak f�ldje, Sk�cia mutatkozott be. Volt dudasz�, sk�t er�fitogtat�s, folyt a s�r �s a whisky, roppantak a finom kolb�szok. K�pes besz�mol�.

Nagy megtiszteltet�s volt, hogy Pajer Krist�f, Megyer polg�rmestere felk�rte az Albannach Sk�t Kultur�lis Egyes�letet, hogy szervezz�nk k�z�sen egy Sk�t Napot az orsz�g legkisebb telep�l�s�re. Az alig hatvan f�s l�leksz�m� k�zs�gen m�jus 22-�n megtartott programon Sk�cia kult�r�j�t, gasztron�mi�j�t, zen�j�t �s sportj�t ismerhett�k meg a l�togat�k a Nemzetek faluja programsorozat keret�ben. Kultur�lis bemutat�kat tartottunk, a fesztiv�l vend�gei K�ri Gy�rgy sk�tdud�s koncertj�t is meghallgathatt�k �s sk�t t�ncosok, zen�szek is fell�ptek. "A sk�t napot a megyeri h�zak udvarain tartjuk, az eg�sz falut megnyitjuk" – mondta Pajer Krist�f.
Felf�ldi j�t�kokat is rendeztek: volt p�znahaj�t�s, s�lyl�k�s (8 vagy ak�r 11 kilogrammos k�szikl�t kellett eldobni), sk�t kalap�csvet�s: 8 vagy 10 kilogrammos vasgoly�t kellett elhaj�tani amely egy vastag f�mr�dban v�gz�dik. A versenysz�m folyam�n a versenyz� l�ba r�gz�tve volt a f�ldh�z egy speci�lis bakanccsal, vagy f�mkerettel. De volt kolompvet�s: a f�mkocka s�lya 22 vagy 26 kilogramm. �s szalmavet�s: egy szalmab�l�t kellett a versenyz�nek felfel� dobnia egy vasvilla seg�ts�g�vel. A b�la s�lya 9 kilogramm volt. Nem semmi. Persze folyt a j�fajta sk�t s�r �s a whisky, a falusz�len kisp�ly�s focimeccseket �s r�gbi k�rversenyeket tartottak. A polg�rmester h�z�nak udvar�n j�tsz�h�zat alak�tottak ki a gyerekeknek. A vend�gek emellett megn�zhett�k a magyar baromfiudvart �s a megyeri lovastany�t is.

Az Albannach egy saj�tos tot�val k�sz�lt. �ssze�ll�tottunk 13+1 k�rd�st Sk�cia t�rt�nelm�vel, kult�r�j�val kapcsolatban. Akik helyesen kit�lt�tt�k a versenylapot, azok k�z�tt h�rom aj�nd�kcsomagot sorsoltunk ki.

Ami Megyer k�zs�g t�rt�net�t illeti: el�sz�r 1332-ben eml�tik meg az oklevelek, Megyer n�ven. Ekkor a debrentei v�r tartoz�ka, a Himfi-csal�d birtok�ban. A P�pai-csal�doknak is voltak itt birtokr�szei. M�ty�s kir�ly 1464-ben a Kanizsaiaknak adta. Hossz� ideig a Megyeri-csal�d birtoka volt. Neve a megyer t�rzsn�vb�l keletkezett.

A szeg�nyes forr�smunk�k a k�zs�g keletkez�s�r�l �s t�rt�net�r�l alig adnak k�pet. A t�r�k id�kben Megyer a s�megi v�r "kapuja" volt �s mint ilyen el is pusztult. K�zvetlen�l 1945 el�tt az eg�sz hat�r a k�zs�g lak�i� volt. Megyeren 1939-ben 135 magyar anyanyelv� lakos �lt. Egyetlen iskol�ja sem volt, viszont h�rom kocsm�j�t is eml�tett�k, gyakran kerest�k fel az eldugott kisk�zs�get a bety�rok, akik a falu juh�szaival tartottak kapcsolatot. Megyernek 1969-ben 120 lakosa �s 29 lak�h�za volt. Ter�lete akkor 400 katasztr�lis hold, ebb�l 280 hold sz�nt�, a t�bbi erd� �s r�t. K�t r�vid utc�j�t eml�tik. A falu mellett foly� Marcalt 1968-ban szab�lyozt�k, kor�bban 50-60 holdnyi ter�letet �nt�tt el �venk�nt. Az 1960-as �vek kezdet�n a ki�nt�tt foly� elvitte a fahidat, ami helyett �j betonhidat �p�tettek 1965-ben. A villanyt 1959-ben vezett�k be. Ugyanabban az �vben kult�rh�zat, boltot �s t�zolt�szert�rat l�tes�tettek. Kev�s �j h�z �p�lt, a r�gi szalmatet�s h�zakat azonban �talak�tott�k, fel�j�tott�k. Megyer a dabronci sz�khely� k�rjegyz�s�ghez tartozik.

A telep�l�svezet�k c�lja egy Eur�p�ban is ismert gasztron�miai-kultur�lis falu l�trehoz�sa, ahol a helyi �s a k�rny�k konyham�v�szet�nek, kultur�lis trad�ci�inak bemutat�sa folyik. Erre a c�lra egy fel�j�tand� ingatlant v�s�rolunk, amit a j�v�ben geotermikus- �s napenergia felhaszn�l�s�val m�k�dtetnek, ezzel is hozz�j�rulva a k�rnyezetbar�t �letm�dhoz. Az �p�let als� szintj�n l�v� szob�kat ki�ll�t�t�rk�nt haszn�lj�k, ahol kultur�lis programokat tartanak, az �nkorm�nyzat �s/vagy szervezetek pedig a r�juk jellemz� term�keket mutatj�k be. A falakon a hagyom�nyos n�pi konyh�t bemutat� eszk�z�ket helyezik ki; r�gi ed�nyek, fa kanalak, bogr�csok, cser�ped�nyek, ezen k�v�l fel�p�tik a t�jra jellemz� kemenc�t, amely nagyszab�s� rendezv�nyek eset�n �zemel is. K�l�n vitrinben kapnak helyet az egykori szak�csk�nyvek �s k�zzel �rott receptek, amelyeket az �telekr�l k�sz�lt fot�kkal illusztr�lnak.